Bálványosfürdö turisztikai látnivalói: Bálványos-vár, a vidék egyik kora középkori vára, "ahol Szent István király idején, még a pogány oltárok füstölögtek". A régészeti ásatások alkalmával itt római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulcsokat, középkori kerámiát találtak. építését a XI-XII. századra teszik. Központi - öreg tornya - a legrégibb.

 Ezt követöen épült a belsö, majd a külsö várfal. Szerkezetileg a belsö tornyos, szabálytalan alapfalu várak típusába sorolják. Apor Péter Zsigmond királynak egy 1402-ben keltezett levele alapján azt állítja, hogy a várat a XI. században emelték, Szent István király korában (1000-1038). A belsö várfal IV. Béla idejében - 1235-ben -, míg a külsö IV. László idején, 1272-1290 között épült volna. Annyi azonban bizonyos, hogy a XIV. században már az Apor családé volt és valószínüleg királyi adományként kapta. Az itt feltárt kerámia XVIII. század elötti. Feltételezik tehát, hogy ebben a században a vár már lakatlanná vált.

A vár romjaihoz a Liga-pusztán át a Köz-bércre, majd a vár élére hágó Vár utja vezet. Sárga ponttal van jelölve. (Menetido 1 óra.)

A környék más érdekességet is tartogat a turista számára. Ilyenek a Büdös-hegy vulkanikus tömegébe bemélyített un. "barlangok". Többnyire emberkéz alkotta azokat, hisz kénbányák üregei voltak. Még az 1848-49-i önvédelmi harc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Legnagyobb a földrajzi és a balneológiai irodalomból is jól ismert, 14 m hosszu Torjai-Büdös-barlang. Méltán nevezhetjük Európa legnagyobb természetes mofettájának s e vidék legnagyobb széndioxidos gázömlésének. üregébol naponta mintegy 2000 m3 majdnem tiszta széndioxid gáz illan el a környék levegöjében. Mint ilyen megelözi a nyugati világ hasonló hírességét a nápolyi Kutya-barlangot. 1052 m magasan van a Büdös-hegy oldalában. Az innen kiömlö gázzal muködött a századforduló éveiben az elsö magyar szénsavsurítö gyár. Ma természetes mofetta, falait sárga terméskén-réteg borítja.

Enyhén kénsavas - vitriolos - csepegéseit ösidök óta szembajok kezelésére használja a nép. A barlangban levö gáz szintje alá kerülni biztos halált jelent. Mint természetes gyógytényezö igen hatásos. Széndioxid koncentrációja 98-99%, természetes radioaktivitása eléri az 1000 pCi (ejtsd: pikoküri) értéket.

A Büdös-hegy oldalában több kisebb-nagyobb, gázt okádó köfülke tátong még: Medve-barlang, Timsós-barlang, a nagyobb méretü Gyilkos-barlang. Utóbbinak közelében van az un. Madártemetö. Nem más ez mint egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülö madarak, ha a gáz szintje alá ereszkednek, holtan hullanak alá. Nemcsak madarak, hanem kisemlosök, söt gyakran özek tetemét is lehet itt látni.
A Büdös-hegy és a Közteto közötti hegynyeregben található a környék másik érdekessége a Buffogó. Ez egy savanyuvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésu ingóláp, amelyben ritka maradványnövények élnek. Felhagyott kis fürdömedencéiben ezüstösen csillog a borvíz, hangosan buborékolva tör fel a szagáról felismerheto vulkanikus gáz - a széndioxid. A védetté nyilvánított övezetben él a keskenylevelü gyapjusás (Eriophorum angustifolium), a kereklevelü harmatfü (Drosera rotundifolia), a tözegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és - a vastag tözegszönyegen - néhány ritka mohafaj. Ilyen az észak-európai eredetü Helodium lanatum nevü mohafaj, amelynek itt van a legdélibb európai elofordulási helye.

A környék más jelzett turistaösvényei:

• Bálványos-Csiszárfürdö-Csoma-puszta-Begyenkö-barlang-Bálványos (kék kereszt, 5 óra);
• Bálványosfürdo-Ibolya-forrás-Bálványos vára (sárga pont, 1 óra);
• Bálványos-Szemvíz-Vitriolos fürdök (piros pont, 1 óra);
• Torjai-Büdös-barlang (kék pont 1 1/2 óra);
• Gyilkos-barlang-Madártemetö-Buffogó-Bálványosfürdö (kék pont, 5 óra);
• Szent Anna-tó (sárga kereszt, 3 óra).

A Kézdivásárhely felol érkezö, a 18. kilométerkönél a Szejke, a 20. kilométernél pedig a Transzilvánia-forrás vizét kóstolhatjuk meg. Transzilvánia-fürdo felöli részen, a Bálványos-vár felé vezetö ut mellett van a híres és régi Ibolya-forrás. Mellette, a fürdöidényben, egy hideg ásványvizes tükörfürdö (strand) muködik. Csiszár-fürdö övezetében a Jordán-forrás vize ismert. Ehhez a fürdötelep központjából kiinduló kék kereszt jelzésen juthatunk el. A forrás a Csiszár-patak völgyében van. Az ut mellett, a 22,4-es km-nél - pirosháromszöget követve - jutunk el a népi gyógyászatban használt Szemvízhez, majd néhány lilásan csillogó vizu fürdömedencéhez, amelynek vizében szabad kénsavat mutattak ki. Ez világviszonylatban is érdekességnek és majdnem unikumnak számít, hisz ilyen ásványvizet csak a Rio Grande völgyéböl és Jáva szigetérol jeleztek. A környéken olyan gazdagon tör fel a széndioxid a földbol, hogy egyes helyeken hiányzik a növényzet. A nevezett feredöktöl kiinduló ilyen völgyet Halál-völgy néven emlegetik a környékbeliek.